Cigarettacsikkek mint hulladék

Mekkora a probléma? – Globális és hazai mennyiségek

A cigarettacsikkek sajnos a Föld leggyakoribb hulladékai közé tartoznak. Becsült adatok szerint világszerte évente mintegy 4,5 billió (azaz 4500 milliárd) cigarettavéget dobnak el helytelenül, nem a szemetesbe. Ez a hatalmas mennyiség annak is köszönhető, hogy a világon mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik. A rengeteg eldobált csikk együttes tömege évente több százezer tonnányi hulladékot jelent, így nem véletlen, hogy a cigarettavég a bolygón a legelterjedtebb szemetelési forma. Sokan rutinból pöckölik el a még parázsló csikket az utcán vagy a természetben, és talán nem is gondolnak bele, hogy ezzel milyen kárt okoznak.

Magyarországon is jelentős a probléma. Népességarányosan nálunk is több milliárd szál cigarettát szívnak el évente. A felnőtt lakosság mintegy 25-30%-a dohányos, egy átlagos magyar dohányzó pedig nagyjából 2800 szál cigarettát szív el egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy évente országosan is milliárdos nagyságrendű cigarettacsikk keletkezik. Bár jogszabály is tiltja a csikkek eldobását – közterületen szabálysértésnek minősül, és elvileg 5 ezertől 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírság is kiszabható érte (súlyosabb esetben akár 150 ezer forintos pénzbírság is) –, a gyakorlatban sajnos ritka a tettenérés és bírságolás. A mindennapokban így rengeteg csikk végzi az utcákon, parkokban, vizekben Magyarországon is.

Környezeti és egészségügyi hatások

A látszólag apró cigarettavégek valójában veszélyes hulladéknak tekinthetők. A cigarettafilterek cellulóz-acetátból készülnek, ami egy műanyagfajta. Egyetlen filter akár 4 ezerféle vegyi anyagot is tartalmazhat: a dohányzás során a füstszűrő magába gyűjti a nikotint, kátrányt, nehézfémeket (pl. ólom, kadmium, arzén) és sok egyéb mérgező anyagot. Ezek az anyagok az eldobott csikkből kimosódnak a környezetbe – a talajba és a vízbe –, és mérgezik az élővilágot. Kutatások kimutatták, hogy a cigarettacsikkben maradó toxinok már kis mennyiségben is halálosak lehetnek vízi szervezetekre. Például egy laboratóriumi kísérlet szerint egy darab elázott cigarettacsikk akár 1 liter vízben a halak felét elpusztította pár napon belül. Ez is mutatja, milyen koncentrált méreganyag-bomba egyetlen eldobott csikk.

A természetbe kerülő csikkek a felszíni és felszín alatti vizeket is szennyezhetik. Szakértők szerint nem a sokat emlegetett PET-palackok vagy műanyag szívószálak jelentik a legnagyobb veszélyt a vizek élővilágára, hanem a rengeteg cigarettamaradvány. Egyetlen eldobott csikkből kiázó mérgek több száz liter vizet is fogyasztásra alkalmatlanná tehetnek. Ezek az anyagok – köztük a nikotin – károsak a vízi növényekre, halakra, lárvákra és más élőlényekre. Felmérések szerint a tengerekben és óceánokban összegyűjtött hulladékok között a cigarettavégek adják a tételek 20%-át, és a tengerparti szemétszedéseken is rendre a csikk a leggyakoribb lelet. A partokon szétszórt csikkek különösen károsak: egyrészt a hullámzás révén könnyen a vízbe kerülnek, másrészt a homokból nehezebb összegyűjteni őket, így tartósan helyben szennyezik a környezetet.

Nemcsak a környezetre, de közvetve az emberi egészségre is veszélyt jelentenek az eldobált cigarettavégek. A talajba kerülő mérgek szennyezhetik az ivóvízbázisokat, a csikkekből felszabaduló mikroműanyagok pedig bekerülhetnek a táplálékláncba (például a halak szervezetébe, majd onnan az emberbe). A még izzó csikkek ráadásul tűzveszélyesek is: világszerte és hazánkban is számos bozóttűz, erdőtűz forrása a hanyagul eldobott cigarettavég. Ezen felül előfordul, hogy kisgyermekek vagy háziállatok veszik a szájukba a földön hagyott csikket – a bennük lévő nikotin miatt pedig akár súlyos mérgezést szenvedhetnek. Mindezek miatt a cigarettacsikk nem pusztán esztétikai probléma, hanem komoly környezeti és közegészségügyi veszélyforrás.

Lebomlás, mikroműanyag és mérgező anyagok

Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen lassan bomlik le egy cigarettaszűrő. A cellulóz-acetát filterek nem papírból vannak, és nem is tűnnek el nyomtalanul. Becslések szerint egy csikk természetes környezetben 10-15 évig is megmarad, mire apró darabokra esik szét. Ez idő alatt folyamatosan szivárognak belőle a káros anyagok a környezetbe, és a filter anyaga fokozatosan mikroműanyagokra esik szét. A cigarettaszűrő ugyanis több ezer apró műanyagszálból áll; egyetlen filter akár 15 000 darab mikroszkopikus műanyag szálat is tartalmazhat. Ahogy a csikk öregszik a környezetben, ezek a szálak leválnak vagy elmállanak, mikroműanyag-szennyezést okozva.

A cigarettacsikkek mára a mikroműanyag-szennyezés egyik fő forrásává váltak. Egy tudományos elemzés szerint évente közel 300 000 tonna mikroműanyag jut a környezetbe világszerte csak a cigarettaszűrőkből. Ez óriási mennyiség, és mivel a mikroszkopikus műanyagdarabok nem bomlanak le, felhalmozódnak a talajban és vizekben. Az Európai Unió is felismerte a problémát: ma már veszélyes hulladéknak minősíti a cigarettacsikkeket és a bennük lévő műanyag szűrőt. Szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a cigarettaszűrő valójában egy „marketingfogás”: a dohányosok tévesen biztonságosabbnak érzik tőle a cigarettát, holott a filter valójában alig csökkenti a káros egészségügyi hatásokat. Ezzel szemben a környezetre gyakorolt káros hatása jelentős – ezért egyre gyakrabban hangzik el javaslat a filteres cigaretta betiltására a jövőben.

Mit lehet tenni? – Megoldások és innovációk

A cigarettacsikk-probléma komplex, de többféle megoldással is próbálkoznak világszerte és itthon egyaránt. Szabályozási oldalról az egyik fontos irány az úgynevezett „kiterjesztett gyártói felelősség”. Az Európai Unió egyszer használatos műanyagokról szóló irányelve nyomán például több országban kötelezik a dohányipari cégeket, hogy vállalják át a csikkek utáni takarítás költségét. Spanyolországban 2023-tól olyan jogszabály lépett életbe, amely szerint a dohánygyártóknak kell fizetniük a közterületen eldobált cigarettavégek összegyűjtését. A törvény értelmében a cigarettásdobozok árába beépítik a takarítás költségét, emiatt akár jelentősen (becslések szerint dobozonként 4 euróval) is drágulhat a cigaretta. A szabályozás továbbá kötelezi a gyártókat arra, hogy kampányokban hívják fel a fogyasztók figyelmét: a csikket ne dobják el, hiszen veszélyes hulladék. Felmerült az a kreatív ötlet is, hogy betétdíjat tegyenek a cigarettacsikkre – például minden elszívott szál után néhány eurócent visszaváltható lenne –, de ennek gyakorlati megvalósítása egyelőre kérdéses. Még radikálisabb megközelítés, hogy egyszerűen betiltsák a műanyag cigarettaszűrőt. A téma már a WHO szakértői előtt is napirenden van: 2024-ben a WHO javaslatot tett a filterek betiltására, hogy így csökkentsék a cigaretta „csábítását” és megszüntessék a szűrők által okozott hatalmas hulladékáradatot.

A jogi intézkedések mellett fontosak az oktatási és szemléletformáló kampányok. Civil szervezetek és önkormányzatok világszerte indítanak akciókat a csikkmentes környezetért. Magyarországon például a JÖN Alapítvány meghirdette a „Cigicsikkmentes február” kampányt, melyben arra biztatták az embereket, hogy legalább ebben a hónapban ne a földre dobják a csikket, hanem a megfelelő hulladéktárolóba. Sok nagyvárosban kihelyezett utcai hamutartók, gyűjtőedények segítik a helyes csikkeldobást, és egyre több helyen tilos a dohányzás olyan érzékeny területeken, mint a strandok vagy játszóterek.

Léteznek technológiai és innovatív megoldások is a probléma enyhítésére. Több startup vállalkozás dolgozik biológiailag lebomló cigarettaszűrők kifejlesztésén – például faalapú vagy más természetes anyagú filtereken, amelyek néhány hónap alatt lebomlanak műanyaghulladék nélkül. Van olyan ötlet is, hogy a filterben növényi magokat helyezzenek el, így az eldobott csikk akár növényként kelhet ki (bár ez inkább figyelemfelkeltő kuriózum, nem valódi megoldás mindenhol).

Megjelentek továbbá újrahasznosítási programok: bizonyos cégek specializálódtak a használt cigarettacsikkek begyűjtésére és feldolgozására. Ilyen volt hazánkban is a TerraCycle programja, amelyben gyűjtőpontokon adhatta le bárki a csikkeket – ezeket aztán sterilizálás és feldolgozás után műanyag ipari termékekké olvasztották (például műanyag raklapokat, padokat gyártva belőlük). Franciaországban a MéGO! nevű vállalkozás foglalkozik nagyobb tételben cigarettacsikk-újrahasznosítással. Bár a közvetlen újrahasznosítás költséges és logisztikailag nehéz, ezek a kezdeményezések rámutatnak, hogy a csikk is alapanyag lehet új termékekhez, nem muszáj, hogy szemétként végezze.

Kreatív mérnöki megoldásokra is van példa: ausztrál kutatók kísérleteztek azzal, hogy az eldobott cigarettaszűrőket építőanyagként használják fel. Kis arányban betonhoz vagy aszfalthoz keverve a szálak állítólag növelhetik az anyag szilárdságát, és csökkentik a szükséges hőmérsékletet az aszfalt gyártásakor. Fontos, hogy a mérgező komponensek ilyenkor ne jussanak ki: a kísérletekben bitumennel vonták be a csikkdarabokat, hogy a toxinok ne szivárogjanak a környezetbe. Egy másik ötletes projekt a BeachBot nevű holland robot, amelyet kifejezetten a homokba dobált cigarettavégek felismerésére és összeszedésére terveztek. Ez az önjáró kis robot karjaival felszedi a homokból a csikket és egy tartályba gyűjti. Bár egyelőre kísérleti fázisban van, jól mutatja, hogy a technológia is szerepet kaphat a takarításban.

Összefoglalva: a cigarettacsikkek kérdése globális hulladékprobléma, amelyre komplex választ kell adni. Fontos a megelőzés (dohányzás visszaszorítása, szemléletformálás a csikkek eldobásának elkerülésére), a szabályozás és gyártói felelősség (hogy kevesebb csikk kerüljön a környezetbe, illetve a takarítás ne a társadalomra háruljon), valamint a technológiai innováció (jobb anyagok, újrahasznosítás, takarító eszközök). Végső soron a probléma gyökerét maga a dohányzás jelenti – a legbiztosabb „megoldás” az lenne, ha minél kevesebb cigaretta fogyna. Addig is azonban sokat tehetünk azért, hogy a meglévő cigarettacsikk-hulladék ne szennyezze a környezetünket: felelős egyéni magatartással (csikkek megfelelő gyűjtése), támogatva az innovatív ötleteket, és követelve a gyártóktól is a felelősségvállalást. Egy apró csikkel is kezdődhet nagy változás.

Források

• Magyar Nemzet – Évente 4,5 billió cigarettacsikk nem a szemetesben végzi (2021.07.08.) – magyarnemzet.hu

• 24.hu – Egyetlen eldobott cigicsikk 500 ezer liter vizet szennyezhet be (2019.02.04.) – 24.hu

• Greendex – Eldobált cigarettacsikkek ellen hirdet harcot egy új találmány (2021.07.26.) – greendex.hu

• Greendex – Veszélyes méreganyagok szivárognak az eldobott cigarettacsikkekből (2023.05.05.) – greendex.hu

• Körkörös Gazdaság – Út a cigarettacsikk-mentes jövőbe – szó szerint (2018.03.09.) – korkorosgazdasag.hu

• Világgazdaság – A dohánygyártókra lőcsölnék a csikkszedés költségeit (2023.01.03.) – vg.hu

• National Geographic – Cigarette butts are toxic plastic pollution. Should they be banned? (2019.08.09.) – nationalgeographic.com