Továbbá az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításig – az ingatlan tulajdonosát terheli.

A települési önkormányzat, közigazgatási területén, a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül gondoskodik.
A környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi

a) a hulladék tulajdonosát,
b) az ingatlan tulajdonosát abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg,
c) közterületen elhagyott hulladék esetében a települési önkormányzatot, ha a közterületen elhagyott hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelezettséget önként nem teljesítik.

Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesíti.
Tehát a környezetvédelmi felügyelőségek hulladék elhagyás esetén a nem települési hulladékok esetében járnak el (veszélyes hulladék, ipari nem veszélyes hulladék), illetőleg közterületen elhagyott hulladék esetén a kötelezettségét önként nem teljesítő önkormányzat esetében.
A jegyző elhagyott települési hulladékok esetén jár el, valamint a jegyző szabálysértési eljárást is indíthat.
A jogalkotó problémával szembeni határozottságát jelzi továbbá, hogy a 2005-ben módosult Büntető Törvénykönyv értelmében (281/A. § [1] bekezdése) akár 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető az, aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez.
Mindez azt jelenti, hogy ha valaki hulladékkupacot talál, illegális hulladék elhelyezést tapasztal vagy annak szemtanúja, a fenti hatóságoknál tehet bejelentést.