Nulla Hulladék?!

Háromnapos nemzetközi konferencia a hulladékcsökkentés jegyében november 2-4. között.

Az erőforrás-hatékonyság nem utópia! Ezzel a mottóval rendezte meg hatalmas érdeklődés mellett a Humusz Szövetség a Nulla Hulladék témakörét feldolgozó konferenciáját november 2-4. között, melynek résztvevői számos, már működő jó gyakorlattal ismerkedhettek meg.

 „Nulla Hulladék?! Na persze, álmokat kerget ez a civil! Sosem lesz olyan, hogy nulla hulladék. Sokaknak ez az első gondolata, de mi ezt már megszoktuk.” Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a koncepció, ha rövidtávon nem is reális cél, mint jövőkép, előttünk kell, hogy lebegjen. A Nulla Hulladékhoz vezető útra mindenképpen rá kell lépnünk, ha azt szeretnénk, hogy az élet fenntartható maradjon. Ennek első lépéseként csökkentenünk kell a keletkező hulladék mennyiségét. Ez pedig mindannyiunk felelőssége, nem csak a hulladékgazdálkodóké, ugyanis a probléma megoldása nem (csak) a technológián múlik, hanem legfőképpen az embereken. Ennek legjobb példája a szelektív gyűjtés, ahol a lakosság 96-7%-a tudja, ismeri a rendszert, bevallásuk szerint többségük külön is gyűjti hulladékát, a valóságban azonban a lakossági hulladék szelektíven gyűjtött aránya csupán 5-8%. 

A konferencia a Közép-európai Egyetemen zajlott, első napján szakértők álláspontját, hulladékos aktualitásokat ismerhettek meg a résztvevők. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, az önkormányzatokat a közszolgáltatási feladatuk során egyre növekvő mértékben érintő nehezítésekről, korlátozásokról számolt be. Véleménye szerint még nem érett meg a magyar társadalom egy nulla hulladékos elveket követő léthez, de a jövőben fontosnak tartja a fokozatos átállást. Ezután Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója mutatta be, hogy Európa-szerte már most milyen előrelépéseket látni, kiemelve Ljubljana esetét az első Nulla Hulladék Fővárost Európában, ahol közel 10 év alatt sikerült az újrahasznosítást nulláról 61%-ra emelni, illetve más kisebb városokban a hulladéknak már csak 10-15%-a kerül lerakókra. „A hulladéklerakás mellett az égetést is vissza kell szorítani, ha valóban előrébb akarunk lépni a hulladékos hierarchián. A hulladék elégetésével kevesebb energiát tudunk visszanyerni, mint amennyit spórolunk, ha annak újrahasználatával és újrahasznosításával nyersanyagokat váltunk ki.” A hulladék települési szinten megoldott csökkentésére az eseményen számos érdekes és konkrét példát mutattak be előadók, így Marco Mattiello az olasz Contarina közszolgáltatót mutatta be, hogy a hozzátartozó 50 önkormányzatnál elsősorban szemléletformálással hogyan sikerült jelentősen csökkenteni az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségét. Elena Rastei, a Zero Waste Romania színeiben hozott jó példákat a szomszédos országban már 8 várost tömörítő hálózatból. 

A Humusz Szövetség mint egy hónapja hirdette meg az önkormányzatok számára a Nulla Hulladék Kartát, amellyel célja, hogy a hulladékcsökkentés iránt elkötelezett településvezetőket hálózatba kapcsolja, és egy közös tudásbázist hozzon létre számukra ebben a témában. A hálózathoz máris csatlakozott 9 település: elsőként Alsónémedi, a konferencia társszervezője, majd Budakeszi, Csömör, Kaposhomok, Nagyszentjános, Szorgalmatos, Tét, Törökbálint, és további csatlakozókat vár a szervezet.

Az esemény közönsége abból a 7 célcsoportból állt össze, amelyről a Humusz úgy véli, hogy a legtöbbet tehet a nulla hulladékért. Az önkormányzati szakemberek mellett külön szekcióban hallhattak konkrét hulladékcsökkentéssel kapcsolatos beszámolókat, gyakorlati információkat a pedagógusok és óvodapedagógusok, továbbá a kis- és nagyvállalatok, a hazai és külföldi civil szervezetek képviselői, a felsőoktatási hallgatók.  A nap végén konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg minden szekcióban arra vonatkozóan, hogy hogy léphetnek tovább a nulla hulladék felé vezető úton.  Az önkormányzati egy a helyi viszonyokhoz adaptálható komposztprogramot dolgoztak ki, a környezeti nevelés iránt elhivatott pedagógusok pedig megismerhették a hulladékprobléma játékos oktatásának módszertanát. Az üzleti szféra képviselői a Magyar Adományozói Fórum, a Magyar Telekom és az Ericsson Magyarország jó gyakorlataiból inspirálódhattak. 

A konferenciát egy egész napos üzemlátogatás zárta, ahol először az Ökörtelek-völgyi Hulladékkezelő működésébe nyertek betekintést az érdeklődők. Itt szembesülhettek azzal, hogy valójában mi történik a hulladékkal. Ezt követően a Dreher Sörgyárak Zrt. hulladékcsökkentési jó gyakorlatait nézhették meg első kézből. A sörgyár azon kívül, hogy saját gyártásban csak betétdíjas üvegekben forgalmaz, ami a csomagolóanyagok közül a legkörnyezetkímélőbb, az egyéb csomagolások újrahasznosítását is maximalizálta, a sörgyártás alapanyagaiból keletkező mellékterméket pedig takarmányozásra használják fel. 

A Nulla Hulladék elv létjogosultságát az is bizonyítja, hogy a konferenciának az előzetes regisztrációját másfél héttel előbb le kellett zárni, de a várólistára is rengetegen jelentkeztek még a további napokban. A három nap alatt több mint 200 résztvevőt sikerült a hulladékmegelőzésért 20 éve dolgozó szervezetnek közvetlenül elérnie.