Mit tartalmaz a hulladékvíz?

A gépjárművek karosszériájáról és alvázáról lemosott szennyeződés többek között:

• motorolaj- és kenőanyag-maradványokat,

• gumiabroncs- és fékporrészecskéket (amelyek gyakran tartalmaznak nehézfémeket, mint pl. ólom, kadmium, cink),

• üzemanyag-maradványokat,

• közlekedésből származó koromrészecskéket,

• vegyszeres tisztítószereket (sampon, wax, oldószer).

Ezek a szennyeződések nem bomlanak le természetes módon, és toxikus hatással lehetnek a környezetre, különösen akkor, ha élővízbe vagy csapadékcsatornába kerülnek. A csapadékcsatornák ugyanis sok esetben nem vezetik el a vizet szennyvíztisztítóba, hanem közvetlenül természetes vizekbe juttatják azt, így az autómosás során keletkezett hulladékvíz tavakat, folyókat szennyezhet.

Jogszabályi háttér: a hulladékvíz nem játék

A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény és az ezt kiegészítő kormányrendeletek értelmében tilos szennyezett vizet élővízbe vagy közterületre juttatni. A lakosság által végzett autómosás során keletkezett hulladékvíz tehát környezetkárosító hulladéknak minősülhet, ha nincs megfelelő módon kezelve vagy ártalmatlanítva.

A legtöbb önkormányzat – például Eger, Biatorbágy vagy Budaörs – emiatt rendeletben tiltja a közterületen történő autómosást. A tiltás alapja jellemzően nem csupán esztétikai vagy rendészeti, hanem környezetvédelmi: a keletkező hulladékvíz ellenőrizetlenül jut a természetbe.

Mi történik egy autómosóban?

Az engedéllyel működő autómosókban az elhasznált vizet:

• olajfogón keresztül szűrik (ez kiszedi a szénhidrogéneket és zsírokat),

• szennyvízcsatornába vezetik, ahol azt ipari vagy városi szennyvíztisztító telepek kezelik,

• bizonyos mosókban újrahasznosítják a vizet (vízvisszaforgató rendszerrel).

Ezért fontos különbség, hogy míg egy udvari vagy utcai mosásnál a szennyezett víz ellenőrizetlenül folyik el, egy hivatalos autómosónál az előírások szerint ártalmatlanítják.

Lakossági felelősség

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy egyszerű „kisvödrös” mosás is szabálysértés lehet, ha az út szélére vagy a csatornába kerülő víz szennyezett. A hatóságok ilyenkor bírságot szabhatnak ki: egyes önkormányzatok 5 000 és 200 000 Ft közötti összeget említenek szabályszegés esetén. Ha a szennyezés súlyos, akár környezetszennyezési eljárás is indulhat.

Mit tehet a lakos?

• Ha nincs saját udvara, inkább használjon önkiszolgáló vagy kézi autómosót, ahol van vízkezelés.

• Ha mégis magánterületen mos, ne használjon vegyszert, és ügyeljen arra, hogy a víz ne folyjon ki a közterületre vagy a csatornába.

• Ha lehetséges, válasszon víztakarékos, környezetbarát megoldást (pl. gőzmosás, mikroszálas törlés vegyszer nélkül).

Az autómosás nem csupán a karosszéria tisztán tartásáról szól. A hulladékvíz, amit ilyenkor létrehozunk, közvetlen hatással lehet a talajra, élővizeinkre és a közegészségre is. A szabályozás célja nem a lakosság büntetése, hanem az, hogy a mindennapi tevékenységek se veszélyeztessék a természetet. Egy kis odafigyeléssel, tudatos döntéssel – például megfelelő mosóhely kiválasztásával – sokat tehetünk azért, hogy tiszta vízkincsünk megmaradjon a jövő generációinak is.

Utcai autómosás Magyarországon – Akár bajba is kerülhetsz