A Dunatej UHT 1,5%-os tej csomagolásának vizsgálata alapján azonban megállapítható, hogy bár a csomagolás több szempontból megfelelő, fenntarthatósági kommunikációja hiányos.
A csomagolás grafikai kialakítása letisztult és jól áttekinthető. Az előoldalon egyértelműen megjelenik a márkanév, a termék megnevezése, az UHT jelölés, valamint az 1,5%-os zsírtartalom. Az oldallapokon megtalálhatók a kötelező élelmiszer-információk: a tápértékjelölés, az összetevők, a tárolási útmutató, a gyártói és forgalmazói adatok, valamint a vonalkód. A jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségek tehát teljesülnek.
A csomagoláson szerepel az FSC Mix tanúsítási jelölés is, amely azt igazolja, hogy a felhasznált karton felelős erdőgazdálkodásból származó alapanyagból készült. Ez kétségtelenül pozitív üzenet, hiszen a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása fontos környezetvédelmi szempont. Az FSC azonban kizárólag az alapanyag eredetére vonatkozik, és nem ad információt arról, hogy a csomagolással használat után mit kell tenni.
Ez a hiányosság különösen egy italoskarton esetében feltűnő. A tejdoboz ugyanis nem egyszerű papírcsomagolás, hanem több anyagból felépülő kompozit szerkezet, amely papírból, műanyagból és egyes típusok esetében alumíniumból áll. Éppen emiatt a megfelelő hulladékkezelése nem minden fogyasztó számára magától értetődő. A vizsgált csomagolás teljes palástján azonban nem található sem szelektív hulladékgyűjtésre utaló piktogram, sem anyagazonosító jelölés, sem olyan útmutatás, amely segítené a fogyasztót a helyes hulladékkezelésben.
Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy ez nem feltétlenül jelent jogszabályi hiányosságot. A gyártás időpontjában nem minden csomagolás esetében volt kötelező ilyen jelölések alkalmazása. Ugyanakkor egy korszerű, fenntartható szemléletű csomagolástól ma már joggal elvárható lenne, hogy ne csak a termék eredetéről, hanem annak életciklusának végéről is tájékoztassa a fogyasztót. A körforgásos gazdaság alapelve ugyanis nem ér véget a fenntartható alapanyag kiválasztásánál; legalább ilyen fontos, hogy a csomagolás megfelelő módon visszakerüljön az anyagkörforgásba.
Ebben rejlik a csomagolás legnagyobb ellentmondása. Miközben az FSC logó hangsúlyosan jelenik meg, és a fenntarthatóság üzenetét közvetíti, addig a fogyasztó nem kap segítséget ahhoz, hogy a kiürült csomagolással felelősen járjon el. Ez azt a benyomást keltheti, hogy a fenntarthatósági kommunikáció elsősorban a kedvező vállalati imázs erősítését szolgálja, miközben a gyakorlati környezetvédelmi információk háttérbe szorulnak.
A modern csomagolástervezésben egyre elterjedtebbek az egyértelmű hulladékkezelési piktogramok, a QR-kódon keresztül elérhető újrahasznosítási útmutatók vagy az anyagösszetételt jelölő szimbólumok. Ezek nem csupán a jogszabályi megfelelést szolgálják, hanem a fogyasztói edukáció fontos eszközei is. Egy olyan összetett csomagolóanyag esetében, mint az italoskarton, ezek alkalmazása különösen indokolt lenne.
Összegzésként megállapítható, hogy a Dunatej UHT tej csomagolása funkcionális, informatív és megfelel az alapvető élelmiszer-jelölési követelményeknek. Környezetvédelmi kommunikációja azonban nem teljes. Az FSC tanúsítás fontos és értékes információ, de önmagában nem elegendő egy kompozit csomagolás fenntarthatóságának bemutatásához. Egy jól látható hulladékkezelési útmutatás vagy újrahasznosítási jelölés nemcsak a fogyasztók tájékozódását segítené, hanem hitelesebbé is tenné a csomagolás fenntarthatósági üzenetét. Bár ennek feltüntetése nem minden esetben jogszabályi kötelezettség, a mai környezettudatos csomagolástervezésben már egyértelműen elvárható szakmai gyakorlatnak tekinthető.