Volta is (1745-1827) érdeklődéssel tanulmányozta az „állati villamosságról” szóló hipotéziseket. Maga is kísérletezni kezdett. Közben gyanút fogott: az állati villamosság keletkezésében talán nagyobb szerepe van a fémeknek, mint a békáknak.
Rájött, hogy a békából preparált izmokban és idegekben lévő villamosság keletkezésének oka két különböző, egymással érintkező fém, amelyet az állati szövet elektromos szempontból vezetőnek tekinthető nedve köt össze. Erről a kérdésről Galvani és Volta éveken át vitatkozott, de végül is Volta nézetei bizonyultak helyesnek.
Preparált békaizmok
Tudta Ön, hogy Luigi Galvani 1719-ben közzétette preparált békaizmokkal és békaidegekkel végzett kísérleteinek eredményét?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe! Tartalmazhat olyan információkat, amely időközben elavult vagy aktualitását vesztette. Előfordulhat, hogy egyes hivatkozások, képek, tartalmak hiányoznak azok törlése vagy változása végett. Ha ilyet észlel, esetleg érintett, kérjük jelezze elérhetőségeinken.
Számunkra fontos, hogy olvasóink naprakész és megbízható információkhoz jussanak, ezért cikkeinket nyilvánosan elérhető, hivatalos források alapján készítjük, a szerkesztőség Szerkesztőségi irányelveivel összhangban. Ha bárhol tárgyi pontatlanságot észlelnek, annak jelzését köszönettel vesszük. Ez a tartalom a Szelektiv 2026 projekt részeként, lakossági tájékoztató és környezeti nevelési céllal készült.