Környezettudatos nevelés
- Az
a befolyt összeg legalább 7 százalékát a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja, erre idén több mint egymilliárd forintot állítottak be. Számos látványos programot szerveznek, amelyek azonban eseti jellegűek, többnyire egynaposak és kampányszerűek, társadalmi beágyazottságuk kérdéses. Célszerűbb lenne a rendelkezésre álló összegből a társadalmi szervezetek hulladék-megelőzéssel, fenntartható fogyasztással, házi komposztálással, a szelektív gyűjtésben való részvételre buzdítással, illegális hulladéklerakók felszámolásával kapcsolatos programjait is támogatni pályázati úton.
Az EU hulladék- keretirányelvének alkalmazása
- Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvének (2008/98/EK) előírásait legkésőbb 2010. december 12-ig kellett volna hazánk szabályozási rendszerébe beépíteni, azonban ez mindeddig nem történt meg. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása helyett új törvény megalkotása kezdődött el, amelynek már a címe is hordozta a legfontosabb üzenetet: „törvény a hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról”. Sajnos az újabb változat címéből már kimaradt a megelőzés, és egyszerűen „a hulladékról” lépett a helyébe. A tervezet továbbra is rendelkezik az önálló Nemzeti Megelőzési Program kidolgozásáról (az OHT önálló részeként) a hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében, azonban nem ismerjük a tárca ez irányú lépéseit, és miközben kialakították az újrahasznosítással és a termékdíjjal foglalkozó új intézményrendszert, elveszett a hulladék-megelőzés prioritása.
Hulladékgazdálkodási törvény
- Pozitív változás az új hulladékgazdálkodási törvény tervezetében, hogy a kiterjesztett gyártóifelelősség elvének értelmében már a termék előállításakor gondoskodni kell arról, hogy az minél hosszabb élettartamú és könnyen javítható, minél kevesebb (és kevésbé veszélyes)hulladékot eredményező, és a hulladékká válása után könnyen hasznosítható legyen; továbbá előremutató az újrahasználati hálózatok kialakításának kötelezettsége a használt termékek javítása és újrahasználatra történő előkészítése érdekében. Javasoljuk az ipari és kereskedelmi szektor komolyabb ösztönzését a kisebb kibocsátásra, a másodlagos nyersanyagok felhasználására, valamint ennek tényleges beépítését a gyártói felelősségi körbe és a gazdasági ösztönző rendszerbe.
- Nem oldja meg ugyanakkor a tervezet az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék elszállításának, kezelésének kötelezettségével kapcsolatos visszásságot (a hulladék tulajdonosát terheli). A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjának meghatározásához felsorolt számos szempont között továbbra sem szerepel kötelező jelleggel a mennyiségarányosság. Javasoljuk a ténylegesen elszállított vegyes hulladék egyedi mérésének kötelezővé tételét, a kétkomponensű díj kötelező alkalmazását. A települési hulladék részeként lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ös szinthez képest 2016-ig 35 százalékra kell csökkenteni, ennek tényleges teljesítése azonban kérdéses, hiszen csupán néhány településen gyűjtik elkülönítetten ezt a frakciót, illetve ösztönzik a lakosságot (kisebb edényzet választásának lehetőségével, illetve kétkomponensű díj beszedésével) a házi komposztálásra.
A hulladéklerakást megakadályozandó – nagyon helyesen – a hulladéklerakó üzemeltetője hulladéklerakási járulékot fog fizetni a tervezet szerint. Ennek túlzott mértéke és bevezetésének üteme viszont sok problémát okozhat. Nagy bizonytalanságot látunk ugyanakkor abban a tervezett rendelkezésben, hogy a jövőben kizárólag állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozás végezhet hulladékkezelési közszolgáltatást. Támogatjuk a nagyobb állami szerepvállalást, ezt azonban fokozatosan szükséges bevezetni, a hangsúlyt az állam szabályozó és ellenőrző funkciójára helyezve.
- Az Alaptörvénnyel is ellentétben az új törvény tervezete megengedné a vegyes hulladék külföldről történő beszállítását, ami elfogadhatatlan, hiszen ellentétes a közelség elvével, és az ország érdekeivel is, hiszen nagyon hamar megtelhetnek lerakóink. Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség - Az állami szerepvállalás jelentős növeléseként a koordináló szervezeti modell megszűnésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) koordinálja a hulladékkezelést, valamint irányítja a termékdíj-köteles termékek hulladékainak begyűjtését és hasznosítását. A termékdíjakból befolyt összeg a tervek szerint jelentősen növekedni fog (ami részben a díjtételek emelésének és a mentességek megszűnésének köszönhető), de ennek nagy része a költségvetésben eltűnik, további sorsát nem ismerjük, így még kevésbé lesz ösztönző jellegű a díj, sokkal inkább adóvá válik. Örvendetes, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke el
kell hogy érje a termék- és anyagáramonként legalább 75 százalékot. Az OHÜ-t komoly ellenőrzési jogkörökkel ruházták fel, eszközei azonban jelenleg még rendkívül hiányosak. Jelentős késés tapasztalható az egyes anyagfajták begyűjtésére vonatkozó tenderek kiírásában. Problémásnak látjuk, hogy az új termékdíj törvény (2011. évi LXXXV. tv.) értelmében az egyéni hulladékkezelést teljesítők is fizetnek rendszerhasználati (termék)díjat. Több, kifejezetten szakmai feladat átkerült a környezetvédelmi hatóságoktól a NAV felé, csökkentve a zöldhatóság hatáskörét. A 9 tagú Termékdíj Bizottságban a társadalmi szervezetek nem kaptak helyet, és a bizottságot még egyszer sem hívták össze.
Egyéb intézményi ügyek
- Az új hulladékgazdálkodási rendszert teljes egészében csak a végrehajtási rendeletek módosítási javaslataival együtt lehetne értékelni, ezért sürgetjük ezek – különösen a lassan két évtizede hiányzó betétdíjról, letéti díjról szóló rendelet – megalkotását, tervezeteik nyilvánosságra hozását.
- A hulladékégetők építését a korábbi tendenciával ellentétben nem támogatta a kormányzat.
- A veszélyes hulladékok kezelése tekintetében több problémás üggyel találkoztunk. A kormányváltást megelőzően az almásfüzitői vörösiszap-tározót üzemeltető cégnek a nehézfémekkel szennyezett hulladék komposztálására, majd a termék lerakására kiadott engedélye jogászok szerint több régóta hatályos hazai jogszabálynak és a Hulladék Keretirányelvnek is ellentmond, mégsem történt változás az elmúlt két évben.
- A szaktárca hulladékgazdálkodási főosztályáról folyamatosan bocsátották el a szakembereket az elmúlt két évben.
Forrás: http://www.mtvsz.hu/dynamic/a_kormany_civil_ertekelese___pdf.pdf
Teljes átfogó értékelés : A kormányzat környezetpolitikája lesújtó
- Az
a befolyt összeg legalább 7 százalékát a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja, erre idén több mint egymilliárd forintot állítottak be. Számos látványos programot szerveznek, amelyek azonban eseti jellegűek, többnyire egynaposak és kampányszerűek, társadalmi beágyazottságuk kérdéses. Célszerűbb lenne a rendelkezésre álló összegből a társadalmi szervezetek hulladék-megelőzéssel, fenntartható fogyasztással, házi komposztálással, a szelektív gyűjtésben való részvételre buzdítással, illegális hulladéklerakók felszámolásával kapcsolatos programjait is támogatni pályázati úton.Az EU hulladék- keretirányelvének alkalmazása
- Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvének (2008/98/EK) előírásait legkésőbb 2010. december 12-ig kellett volna hazánk szabályozási rendszerébe beépíteni, azonban ez mindeddig nem történt meg. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása helyett új törvény megalkotása kezdődött el, amelynek már a címe is hordozta a legfontosabb üzenetet: „törvény a hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról”. Sajnos az újabb változat címéből már kimaradt a megelőzés, és egyszerűen „a hulladékról” lépett a helyébe. A tervezet továbbra is rendelkezik az önálló Nemzeti Megelőzési Program kidolgozásáról (az OHT önálló részeként) a hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében, azonban nem ismerjük a tárca ez irányú lépéseit, és miközben kialakították az újrahasznosítással és a termékdíjjal foglalkozó új intézményrendszert, elveszett a hulladék-megelőzés prioritása.
Hulladékgazdálkodási törvény
- Pozitív változás az új hulladékgazdálkodási törvény tervezetében, hogy a kiterjesztett gyártóifelelősség elvének értelmében már a termék előállításakor gondoskodni kell arról, hogy az minél hosszabb élettartamú és könnyen javítható, minél kevesebb (és kevésbé veszélyes)hulladékot eredményező, és a hulladékká válása után könnyen hasznosítható legyen; továbbá előremutató az újrahasználati hálózatok kialakításának kötelezettsége a használt termékek javítása és újrahasználatra történő előkészítése érdekében. Javasoljuk az ipari és kereskedelmi szektor komolyabb ösztönzését a kisebb kibocsátásra, a másodlagos nyersanyagok felhasználására, valamint ennek tényleges beépítését a gyártói felelősségi körbe és a gazdasági ösztönző rendszerbe.
- Nem oldja meg ugyanakkor a tervezet az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék elszállításának, kezelésének kötelezettségével kapcsolatos visszásságot (a hulladék tulajdonosát terheli). A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjának meghatározásához felsorolt számos szempont között továbbra sem szerepel kötelező jelleggel a mennyiségarányosság. Javasoljuk a ténylegesen elszállított vegyes hulladék egyedi mérésének kötelezővé tételét, a kétkomponensű díj kötelező alkalmazását. A települési hulladék részeként lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ös szinthez képest 2016-ig 35 százalékra kell csökkenteni, ennek tényleges teljesítése azonban kérdéses, hiszen csupán néhány településen gyűjtik elkülönítetten ezt a frakciót, illetve ösztönzik a lakosságot (kisebb edényzet választásának lehetőségével, illetve kétkomponensű díj beszedésével) a házi komposztálásra.
A hulladéklerakást megakadályozandó – nagyon helyesen – a hulladéklerakó üzemeltetője hulladéklerakási járulékot fog fizetni a tervezet szerint. Ennek túlzott mértéke és bevezetésének üteme viszont sok problémát okozhat. Nagy bizonytalanságot látunk ugyanakkor abban a tervezett rendelkezésben, hogy a jövőben kizárólag állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozás végezhet hulladékkezelési közszolgáltatást. Támogatjuk a nagyobb állami szerepvállalást, ezt azonban fokozatosan szükséges bevezetni, a hangsúlyt az állam szabályozó és ellenőrző funkciójára helyezve.
- Az Alaptörvénnyel is ellentétben az új törvény tervezete megengedné a vegyes hulladék külföldről történő beszállítását, ami elfogadhatatlan, hiszen ellentétes a közelség elvével, és az ország érdekeivel is, hiszen nagyon hamar megtelhetnek lerakóink. Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség - Az állami szerepvállalás jelentős növeléseként a koordináló szervezeti modell megszűnésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) koordinálja a hulladékkezelést, valamint irányítja a termékdíj-köteles termékek hulladékainak begyűjtését és hasznosítását. A termékdíjakból befolyt összeg a tervek szerint jelentősen növekedni fog (ami részben a díjtételek emelésének és a mentességek megszűnésének köszönhető), de ennek nagy része a költségvetésben eltűnik, további sorsát nem ismerjük, így még kevésbé lesz ösztönző jellegű a díj, sokkal inkább adóvá válik. Örvendetes, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke el
kell hogy érje a termék- és anyagáramonként legalább 75 százalékot. Az OHÜ-t komoly ellenőrzési jogkörökkel ruházták fel, eszközei azonban jelenleg még rendkívül hiányosak. Jelentős késés tapasztalható az egyes anyagfajták begyűjtésére vonatkozó tenderek kiírásában. Problémásnak látjuk, hogy az új termékdíj törvény (2011. évi LXXXV. tv.) értelmében az egyéni hulladékkezelést teljesítők is fizetnek rendszerhasználati (termék)díjat. Több, kifejezetten szakmai feladat átkerült a környezetvédelmi hatóságoktól a NAV felé, csökkentve a zöldhatóság hatáskörét. A 9 tagú Termékdíj Bizottságban a társadalmi szervezetek nem kaptak helyet, és a bizottságot még egyszer sem hívták össze.
Egyéb intézményi ügyek
- Az új hulladékgazdálkodási rendszert teljes egészében csak a végrehajtási rendeletek módosítási javaslataival együtt lehetne értékelni, ezért sürgetjük ezek – különösen a lassan két évtizede hiányzó betétdíjról, letéti díjról szóló rendelet – megalkotását, tervezeteik nyilvánosságra hozását.
- A hulladékégetők építését a korábbi tendenciával ellentétben nem támogatta a kormányzat.
- A veszélyes hulladékok kezelése tekintetében több problémás üggyel találkoztunk. A kormányváltást megelőzően az almásfüzitői vörösiszap-tározót üzemeltető cégnek a nehézfémekkel szennyezett hulladék komposztálására, majd a termék lerakására kiadott engedélye jogászok szerint több régóta hatályos hazai jogszabálynak és a Hulladék Keretirányelvnek is ellentmond, mégsem történt változás az elmúlt két évben.
- A szaktárca hulladékgazdálkodási főosztályáról folyamatosan bocsátották el a szakembereket az elmúlt két évben.
Forrás: http://www.mtvsz.hu/dynamic/a_kormany_civil_ertekelese___pdf.pdf
Teljes átfogó értékelés : A kormányzat környezetpolitikája lesújtó